A cukrászat vajon az európai ember privilégiuma? Ázsiában miért nem esznek csokitortát, trüffelt, vagy isznak nagy kapucsínókat? A dolognak nem csak kulturális okai lehetnek. Az éghajlat és a táplálkozási szokások annyira eltérnek az Európában vagy Amerikában megszokottól, hogy ha végiggondolja az ember, nem is csodálkozik azon, miért a „mango sticky rice” az egyik emblematikus édessége a régiónak. A „sticky rice” magyarul annyit tesz, hogy ragacsos rizs. Ez a rizsfajta olyan ragadós ha megfőzik, hogy kis labdákat lehet formálni belőle és úgy tunkolni az ételt. Mintha csak kenyérrel ennénk egy kiadós pörköltet. Az édes verzió kókusztejjel készül és friss mangó jár mellé.
Ahol reggelire forró húslevest esznek, rizst és csirke satay-t, délben újra rizst, majd este vajas kenyér helyett újra egy kis rizst, ott nem csoda, ha a desszert is rizsből készül. Végül is ha belegondolunk, a „pain perdu”, ami egy emblematikus francia és spanyol édesség (magyarul: a bundáskenyér édes verzója) legfontosabb alapanyaga a száraz kalács, ami fehér lisztből készül. Tehát normális, ha azt a gabonát használják az adott országban, ami ott megterem. Ázsiában a legtöbb helyen nem is értik, hogy ha búzalisztről beszél az ember, hiszen ha használnak egyáltalán lisztet, az akkor is maximum rizsből készül és nem búzából. Mi fehérlisztből, esetleg mandulalisztből sütünk, ők meg rizst, pálmacukrot, kókusztejet használnak alapanyagnak. Mi almát, körtét, bogyós gyümölcsöket használnunk a desszertekhez, ők mangót, banánt, papayát.
Persze nem kell megijedni, mint mindenhol a világon, úgy a legtöbb ázsiai országban is az európai igények maradéktalanul ki vannak elégítve. Még ha nehezen nyelhető is a muffin, vagy a kávénak furcsa mellékíze van, akkor is hozzájut az ember.
Akik a legmagasabb szinten űzik a cukrászmesterséget előbb vagy utóbb kitűnnek a tömegből. Azért nem könnyű kitűnni egy 3.8 milliárdos lakosságból, ami Ázsiát jellemzi.
Janice Wongnak mégis sikerült. Idén ő lett Ázsia legjobb cukrásza a „Restaurant” című magazin által szervezett versenyen. A különböző díjakat 900 gasztronómiában dolgozó szakértő segítségével választották ki. A hölgy közgazdasági diplomáját cserélte le a cukrászkabátra. Egy kulináris túrán szeretett bele a gasztronómiába, ahol a legjobbaktól tanult: Oriol Balaguer, Pierre Hermé, Thomas Keller. 2013-ban őt választották Ázsia legjobb cukrászává. Aki meg szeretné kóstolni édességeit, annak Szingapúrban a 2am: dessertbar-t kell keresnie.
Az 50 legjobb ázsiai étterem listáját, illetve a többi különdíjat itt lehet megtalálni: http://www.worlds50best.asia/index.html
