Fotó: sprinklebakes.com
Micsoda?! Ennek semmi értelme sincs. Hogy így hívjanak egy cukrot? Mert annak, hogy Duna-kavics, vagy Francia drazsé annak van értelme. Pedig a képen látható cukrot így hívják. Aki tud angolul, joggal tesz fel a kérdést, hogy miért nem az a neve, hogy „caramel tails“, ami azt jelenti, hogy tehén farkak és miért „caramel tales“. Az sokkal logikusabb lenne, látván a cukor formáját, ami igenis egy tehén farkára emlékeztet inkább, és nem egy mese jut róla eszembe.
Ez a cukorka amerikai. Házilag is elkészíthető, a belsejében vaníliakrém van. Bár nem tudom, hány normál házban van cukorfokhőmérő, ami szükséges a recept elkészítéséhez. Úgyhogy szerintem inkább cukrászok vagy haladók próbálkozzanak ezzel.
Megtetszett ez a kép és eszembe jutott pár dolog a karamellel kapcsolatban. Először is, hogy milyen remek dolog igazi tejkaramellát szopogatni, amit az ember akár otthon is elkészíthet. Bevallom, karamellel először akkor dolgoztam, amikor szakmai gyakorlatomat töltöttem a Gerbeaud-ban. A karamell csodálatos dolog, cukor megolvasztva. A tejkaramella cukor megolvasztva, tejszínnel és vajjal dúsítva.
A karamell készítését könnyen el lehet rontani. Ha odaégeti az ember a cukrot, éktelen büdös lesz és fekete. A cukrászatban azonban még ezt is felhasználják. Kulőr néven fut (ami a francia „couleur“-ból jön és annyit tesz, szín). Ezt inkább színezékként szokták fagyikhoz, krémekhez adni keserű íze miatt azonban vigyázni kell vele.
A karamellt sokszínűen lehet a desszerteknél használni: lehet panna cotta tetéjére önteni, vagy palacsintatölteléknek, szósznak adagolni.Vajkrémet is lehet csinálni belőle tortához vagy karamell mousse-t készíteni. Magyarországon a karamell leginkább a dobos torta tetején jelenik meg teljes intenzitásában. A napokban azonban megkóstoltam a nemrég nyitott Suhajda cukrászda karamelles desszertjét, nagyon ízlett. Nemcsak édes, hanem kissé keserű is volt, amitől a belsejében található csokitöltelékkel pont összhangba került. A cukrászda Budaörsön található, az építészből lett cukrász minőségérzetét dicséri, hogy csak jó alapanyagokkal dolgoznak, vajjal, tejszínnel, megfelelő minőségű valódi csokoládéval.
A cukrászatban nagyon gyakran díszítésként használják a karamellt, szobrot is készítenek belőle. Ha nincs bátorságunk máshoz, akkor egyszerűen a forró karamellt kanállal öntsük ki egy fémre vagy zsírpapírra és szép absztrakt díszek lesznek belőle dermedés után bármilyen desszerthez. Az alakja attól függ, hogy hogyan csurgatjuk a papírra. Arra figyeljünk, hogy a cukrot kanalanként forrósítsuk, lassú tűzön. Ha már elolvadt az egyik adag, akkor tegyük hozzá az újabb adagot. Ha elolvadt a cukor, felgyorsul a folyamat és nagyon könnyen megég. Ilyenkor már csak kulőrként használható.
Ha ehhez pedig nincs türelme az embernek, akkor vehet egy egyszerű karamellás Mars csokit is a sarki közértben. Az sem kutya, legalábbis az angol királynő szerint, aki nemrég járt a gyárban, amit 1932-ben Forrest E Mars Snr alapított. A gyár legidősebb dolgozója 83 éves, 1944-ben kezdett el a ugyanitt dolgozni. Jelenleg az alkalmazottaknak fenntartott boltban eladó.
Forrás: Food52.com
