A 30-as évek derekán Hajóka Erzsébet szép fiatal lány volt. Nincstelen parasztcsaládból származott. Tanulni nem volt lehetősége, ezért házimunkát vállalt jómódú kisvárdai zsidó családoknál. Rengeteget tanult, és később nagyon hálás volt a sok ismeretért. Így tanulta meg, hogy hogyan kell hófehérre mosni a terítőt, hogyan kell az ingeket makulátlanul kisvasalni, és hogyan készülnek a finom sütemények.
Amit ott tanult, továbbadta egyetlen lányának, a mosás, a vasalás és a sütés főzés tudományát. Lányának később három fia született, így került hozzám a kókuszos kocka receptje.
Megállapítottuk, hogy ez a sütemény addiktív, jó értelemben véve. Olyan nincs, hogy ebből a süteményből egy darabot egyen meg az ember. Pedig nincsen benne se nemes alapanyag, és még csak nem is bonyolult elkészíteni. Finomsága épp egyszerűségében rejlik. Íme az eredeti recept, amit elkértem, hogy holnap is megsüsse valaki Anya kókuszos kockáját.